SZEGLET Irodalmi Társaság        S z a b a d  E l v e n  G o n d o l k o d ó  L i t e r á t o r o k  E g y e s ü l t  T á r s a s á g a

Címlap Hírek Programok Történet Alapszabály Tagok és írások 

Képek Pályázatok Rólunk írták XXII. kerület Kapcsolat

Az újkőkortól kezdve már folyamatosan lakott vidéken az első jelentős emléket a rómaiak hagyták, a mai Nagytétény területén létrehozva Campona castellumát, (jobbra) amely a limes egyik jelentős katonai tábora volt. A honfoglalás után Nagytétény területén volt Töhötöm (Tétény) vezér téli szállása. Az ezután már Téténynek nevezett településen IV. (Kun) László 1279-ben országgyűlést tartott a kun kérdés rendezésére. Az oklevelek tanúsága szerint a király és kísérete a Háros-szigeten lévő Csúti premontrei prépostságban szállt meg. A Téténytől északabbra fekvő Csút falun kívül még egy harmadik település is létezett vidékünkön, a mai budafoki fennsíkon lévő Kána.

Tétény a XV. század második felében élte virágkorát, ekkor már mezőváros volt. A török uralom végére a vidék három települése szinte teljesen elpusztult. Egyedül Tétény maradt fenn, amelyet földesura, Száraz György 1711 után német telepesekkel népesített be. Később magyar jobbágyokat is telepítettek ide. Báró Száraz György 1720-1731 között kastélyt építtetett Tétényben, mely halála után a Rudnyánszky családra szállt.

A XVII. század második felében kezdődik Budafok története, amelynek területe a török uralom után, 1698-ban Savoyai Jenő herceg birtoka lett a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként (latinul Promontorium). Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. A település gyors fejlődését, csakúgy mint Tétény, a szőlőkultúrának és a kőfejtésnek köszönhette. Ezekhez kapcsolódik a kerület páratlan pincerendszerének kialakulása is. A töretlen fejlődést az 1886. évi filoxérajárvány állította meg, amely szinte teljesen kipusztította a fő megélhetési forrást jelentő szőlőket.

Ekkorra már Kistétény is (1915-től Budatétény) önálló településsé vált, amelyre inkább az elszórtan épült házak, villák a jellemzők, minthogy a falu 1873-ig Nagytétény egyik szőlőhegye volt. A szétválás után kezdték az ófalura Tétény helyett a Nagytétény nevet használni.

1886-ban Promontort Budafokká nevezték át, 1926-ban a település városi rangot kapott. 1950-ben Budafok város, valamint Nagytétény és Budatétény községek egyesítésével létrejött Budapest XXII. kerülete.